A gyermekkel való kapcsolattartás

A Legfelsőbb Bíróságnak egy irányelve (LB 17. sz. irányelv VI. fej.) foglalkozik a szülő és a gyermek kapcsolatával a gyermek elhelyezése után. Ez megerősíti a családjogi törvény (1952. évi IV. tv. vagy Csjt.) azon rendelkezését, hogy a gyermeknek és a különélő szülőjének joga, hogy egymással személyes és közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, továbbá, hogy a gyermekétől különélő szülő kötelessége is, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga).

A gyermeket nevelő szülő (vagy más személy) köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani . Az a szülői felügyeletet ellátó szülő, aki akadályozza a másik szülővel történő kapcsolattartást, vagy az a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti a szülői kötelességét.

A kapcsolattartás célja, hogy

1. a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá

2. hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően azt elősegítse .

Jog a kapcsolattartásra

A házasság felbontásának, a szülők különélésének nem lehet az a következménye, hogy a gyermek elveszíti a szüleinek egyikét. A szülőnek még akkor is joga van a gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Kivételesen indokolt esetben (ha a szülőtől való teljes elszakadás a gyermek érzelmi fejlődését veszélyeztetné) a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga azért szűnt meg, mert gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, de a gyermek örökbefogadására nem került sor . Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt .

A kapcsolattartás rendezése megállapodással

A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban alapvetően a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel, mely megállapodás tartalmára a Csjt. nem ír elő korlátokat. A kapcsolattartás tárgyában hozott döntésnek tartalmaznia kell többek között a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározását, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget, az elmaradt kapcsolat pótlásának módját, valamint a kapcsolattartás szabályainak megszegőjével szemben alkalmazható szankciókat.

A létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának.

Bírósági döntés a kapcsolattartásról

Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között ( a szülők és a gyám közötti vita van) a gyámhivatal, ha pedig házassági vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt. E döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is. Tekintetbe kell venni pl. a kiskorú korát, nemét, elfoglaltságát, a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat mélységét, a kapcsolattartásra jogosult személy erkölcsi magatartását, egészségügyi és anyagi helyzetét, stb. (lásd BH 1996/593. szám).

A kapcsolattartás módosítása

Az eljáró gyámhivatal, illetve bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő korábban megállapított kapcsolattartási jogát - a gyermek érdekében, kérelemre - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el, ha a jogosított a jogával a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél . A szülő kapcsolattartási jogának megvonására csak olyan súlyosan felróható magatartások miatt kerülhet sor, amelyek miatt a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené (BH 1996/644.) .

Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni .

A kapcsolattartás tárgyában hozott gyámhivatali vagy bírósági döntés végrehajtása - államigazgatási ügyként - a gyámhivatal hatáskörébe tartozik, arról ő gondoskodik .

Ki és milyen formában jogosult kapcsolattartásra?

A kapcsolattartási jog formáját tekintve lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli), és speciális forma a gyermeknek a tartózkodási helyén történő meglátogatása, a vele való levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés .

A gyakorlatban a rendszeres kapcsolattartás általában a meghatározott időnkénti (pl. kéthetenkénti hétvégeken ismétlődő) - egy vagy két napos - együttlétet jelenti, míg a rendkívüli az iskolai szünetek, illetve az ünnepek időtartamából meghatározott időtartamú együttlétet.

A gyermekkel való kapcsolattartásra:

1. a szülő,

2. a nagyszülő, továbbá

3. a gyermek nagykorú testvére, a gyermek szülőjének testvére, valamint a gyermek szülőjének házastársa is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van .

1952. évi IV. törvény;149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet; 2005. augusztus 25.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/csalad/hazassag/ felbont/kapcstart

Vissza