A hagyatéki tartozásokért való felelősség

A jogszabály alapján az örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőknek a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös öröksége erejéig (értékéig) egyéb vagyonával is felel, tehát felelőssége a hagyaték tárgyaiért áll fenn, és amit örököl, azt szükség esetén a hagyatéki tartozások rendezésére kell fordítania. A hagyaték mértéke a felvett hagyatéki leltárból, illetőleg a későbbi hagyatékátadó végzésből derül ki. A hitelezőnek azonban módjában áll bizonyítani, hogy a hagyatékba egyéb tárgyak is beletartoznak - amelyeket esetleg eltitkoltak az örökösök, vagy a hagyatéki leltárba egyéb okok miatt nem kerültek bele -, ez esetben a kielégítési kötelezettség az említett vagyontárgyakra is kiterjed. A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.

Az örökös felelőssége

Az örökösnek jogában áll a hagyaték tárgyait értékesíteni, hasznosítani, vagy akár meg is semmisítheti. Ebben az esetben azonban a hitelezők kielégítésére a saját vagyonát is fel kell használnia. Persze ez a felelősség is csak a hagyaték mértékéig terjed.

Az általános szabály szerint, amennyiben a hagyatéki vagyontárgy megvan, a hitelező abból kaphat kielégítést. Ha a hagyaték tárgya kizárólag készpénz, az örökös a hagyatéki tartozásért a hagyatéki készpénz erejéig a saját vagyonával felel (Bírósági Határozatok 1997. év 82. szám; a továbbiakban: BH 1997/82.). A hitelező nem választhat a kielégítés két módja között. Az örökös is csak annyiban kap erre lehetőséget, hogy a hitelezőt önként, esetleg nem hagyatéki vagyonból elégítheti ki.

Az örökös mindaddig, amíg a hagyatéki tartozásokat nem rendezték, a hagyatéki hitelezőknek a hagyatéki vagyontárgyak hasznaival is felel.

Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek. Ez a törvényi rendelkezés azonban nem akadálya annak, hogy egyik örökös az örökséget vagy annak egy részét hagyatéki hitelezőre ruházza át és egyedül magára vállalja a hitelezői igény teljes kielégítését, (BH 1984/104.).

A hagyatéki tartozások kielégítése a törvény által előírt kielégítési sorrend betartása nélkül

A hagyatéki tartozások kielégítésénél a sorrend betartása nélkül elégítheti ki az örökös a hagyatéki tartozásokat, ha feltételezhető, hogy valamennyi kötelezettség rendezésére a hagyaték elegendő fedezetül szolgál, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint nyújthat kielégítést .

Az örökös feladata, hogy megítélje, a hagyaték alkalmas-e az összes hagyatéki tartozás kielégítésére. Amennyiben jóhiszeműen a követeléseket biztosítottnak látja, úgy nincs kötve a jogszabály által meghatározott kielégítési sorrendhez. (Hangsúlyozni kell, hogy fontos a jóhiszeműség az örökös részéről!) A hagyomány és meghagyás kielégítésére csak a megelőző hagyatéki tartozások rendezése után kerülhet sor, ezért az elsődleges sorrendnél történő figyelembevételük irreleváns.

Az ingyenesen vállalt kötelezettségek kielégítését tekintve az örökös szintén belátása szerint határozhatja meg a sorrendet, ám ha a hagyaték összege erre kevésnek bizonyul, akkor a követelések jogosultjaival szemben szigorúbb felelősségi szabályok alapján, személyében felel. Ekkor már figyelembe kell venni az elsődleges kielégítési sorrendet, valamint azt a követelések mértéke alapján kialakított arányt, amely szerint a hitelezőket a kielégítés megilleti.

A hagyatéki tartozásokért való szigorúbb felelősség jogszabály alapján

Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga, vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig - a sorrendre tekintet nélkül - teljes kielégítést kereshet. Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel. Természetesen - mint ahogy az eddigiekben is -, a jogszabályban említett "teljes vagyon" csupán a kielégítetlen összeg erejéig vehető igénybe .

Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. (Például, ha a kellően gondos eljárása ellenére a hagyatéki vagyontárgy birtokba vétele azért maradt el, mert az neki fel nem róható okból megsemmisült, ellopták, széthordták, vagy sikertelenül kísérelte meg valamely követelés, illetőleg jog érvényesítését, vagy a hasznok beszedését) .

Speciális szabályok az özvegyi jog vonatkozásában

Speciális szabályok érvényesülnek az özvegyi jog tekintetében. Mivel az özvegyi jog a hagyaték tárgyaihoz kötődik, ennek megfelelően a házastárs tűrni köteles, hogy a házastársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket - a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével - kielégítsék. Amennyiben ezt nem teszi meg, a hitelező perbe vonhatja, és a bíróság a tűrésre kötelezheti. A kötelesrész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti, tehát a hagyatéki vagyonnak az a része, amelyen ez a jog fennáll, csak a haszonélvezeti jog megszűnése után adható ki a jogosultnak. Ugyanígy nem felel az özvegyi jog jogosultja a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségekért, így azokat szintén csak az özvegyi jog megszűnése után lehet kiadni, illetve teljesíteni .

A hagyatéki hitelezők felhívása és a közjegyzői közreműködés

Ha alaposan feltehető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti a hagyatéki eljárás lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt, hogy hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. A közjegyzői felhívás akként történik, hogy a közjegyző hirdetményt bocsát ki, amelyben megfelelő határidő tűzésével felhívja az ismeretlen hitelezőket követeléseik bejelentésére. (Ismeretlen helyen tartózkodó, de egyébként ismert követeléssel rendelkező hagyatéki hitelező esetében az örökös bírósági letétbe helyezéssel is teljesíthet, nem alkalmazható azonban ez a mód akkor, ha a hitelező maga is ismeretlen). Amennyiben a hitelező a hirdetménynek megfelelően a követelését bejelenti, az örökös őt ugyanabban a sorrendben és arányban köteles kielégíteni, mint a többi hitelezőt.

Ha a hitelező a megadott határidő alatt nem jelentkezik és követelését be sem jelenti, akkor

1. utóbb nem kifogásolhatja a hitelezőknek a jelentkezéséig történt kielégítését abból az okból, hogy a sorrendet nem tartották be,

2. illetve ha nem maradt hagyatéki vagyon a többi hitelező kielégítése után, nem követelhet kielégítést az örökös egyéb vagyonából .

Amennyiben a többi hitelező kielégítése után még maradt hagyatéki vagyon, ebből az utóbb jelentkező hagyatéki hitelezőt is ki kell elégíteni. Kielégítéséért azonban a hagyaték felosztása (az osztály) után az örökösök nem felelnek egyetemlegesen, hanem mindegyik örököstárs csak külön és csak örökrésze arányában. Rosszhiszeműsége esetén azonban az örökös saját egyéb vagyonával is felel a hitelezővel szemben, ha több ilyen örökös van, akkor ők egyetemlegesen kötelesek helytállni.

1959. évi IV. törvény; 2006. január 6.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/vagyon/orokles/hagytartozas

Vissza