A házasság felbontása
A házasság megszűntetése bírósági eljárás útján, házassági bontóper keretében történik.
Az első lépés az eljárásra illetékes bíróság kiválasztása, majd a keresetlevél beadása, illetve a szükséges mellékletek csatolásával a házassági bontóper megindítása következik. A feleknek a perrel kapcsolatban illeték fizetésére is számítaniuk kell, amelyet az eljárás megindításakor kell leróni.
A bíróság kísérletet tesz a felek békítésére, és csak egyes - a törvényben szabályozott - esetekben van mód a házasságnak az első tárgyaláson történő felbontására.
A volt házasfelek életkörülményeitől függően a házasság felbontása kapcson még számos kérdésről kell dönteni. A gyermekelhelyezésről például, ahol tárgyaljuk a szülői megegyezés alapján hozott bírósági döntést, részletezzük azokat a szempontokat, amelyet a bíróság a szülői megegyezés híján figyelembe vesz, elemezzük a gyermekelhelyezés utólagos megváltoztatásának eseteit, valamint kitérünk arra az esetre, amikor testvéreket kell elhelyezni.
Idevágó kérdéskör az elvált szülő kapcsolattartása a gyermekével, ahol különösen fontos pont a kapcsolattartás formáit, a kapcsolattartásra jogosultak körét, illetve a napjaink kapcsolódó bírósági gyakorlatát elemző rész.
Ugyancsak fontos kérdéseket tárgyal a gyermektartásdíjat és a házastársi tartást részletező írás, mindkettőben részletezve a tartásdíj alapját és mértékének kiszámítását, pontosan meghatározva a tartásdíjra jogosultak körét, a tartásdíj utólagos módosításának eseteit, a díjak végrehajtását, állam általi előlegezésének eljárását.
A házassági bontóper
Az érvényesen megkötött házasság megszűnhet: valamelyik házastárs, vagy a házastársak egyidejű halálával (amelyre hivatkozni halotti anyakönyvi bejegyzés, vagy pedig a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata - mint közokirat - birtokában lehet), valamint bírósági felbontással, azaz a bíróság házasságot felbontó jogerős ítéletével .
A házasság megszűnéséről a házasságról, családról és a gyámságról szóló - többször módosított - 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) rendelkezik.
I. Milyen bíróság jár el a házassági bontóperben?
A házassági bontóperben eljárni az a bíróság illetékes (vagyis a keresetet annál a bíróságnál kell benyújtani), amelynek területén
1. az alperes belföldi lakóhelye (annak hiányában: tartózkodási helye) van,
2. az alperes utolsó ismert belföldi lakóhelye van, amennyiben a belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye ismeretlen,
3. a felperes lakóhelye (tartózkodási helye) van, ha az alperes utolsó ismert belföldi lakóhelyét sem lehet meghatározni ,
a házastársak utolsó közös lakóhelye található, ha a felperes a közös lakóhely szerint illetékes bíróságnál kívánja a pert megindítani . Az utolsó közös lakóhelyet a személyi igazolvány bejegyzésével, vagy ennek hiányában hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni (lásd Legfelsőbb Bíróság PK 211. sz. állásfoglalás).
(A Polgári Perrendtartásról szóló törvény (1952. évi III. tv., továbbiakban: Pp.) rendelkezésének értelmében.)
Abban a kivételes esetben, ha a fenti illetékességi szabályok egyike sem lehetne alkalmazható (pl. mert a válni készülő magyar állampolgároknak nincs Magyarországon sem lakóhelye, sem tartózkodási helye), a házassági bontóperre a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes .
Magyar állampolgár házassági bontóperében főszabályként magyar bíróság járhat el, de bizonyos esetekben a bontópereknek lehetnek nemzetközi jogi vonatkozásai is, amikor az eljárásra külföldi bíróság jogosult (pl. külföldön lakó magyar állampolgár házassági bontóperében) (PK 117. sz. állásfoglalás).
II. A házassági bontóper megindítása
A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére (ún. "tényállásos bontás"), vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján (ún. "megegyezésen alapuló bontás") bonthatja fel.
Az a házastárs, aki a keresetet benyújtja, a felperes, míg az alperes a másik házastárs. Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak döntik el, hogy ki legyen a perben a felperes, és ki az alperes.
A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak - ha cselekvőképes, vagy korlátozottan cselekvőképes (kiskorú, vagy olyan nagykorú, akit bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett) - személyesen kell megindítania, míg ha a pert indító házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a perindításra - a gyámhivatal hozzájárulásával - a törvényes képviselő jogosult .
A per személyesen történő megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást ügyvédnek vagy akár más személynek (pl. hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje. Megbízás esetén a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell .
III. A keresetlevél
A per a keresetlevél (a házasság felbontására irányuló írásbeli kérelem) benyújtásával indul. A keresetlevélben többek között elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó, valamint azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.
A keresetlevélben előadottakat igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell (kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók, mely tényre azonban a keresetlevélben hivatkozni kell) .
A fentieken túlmenően a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e.
A keresetlevél benyújtását követően megtartott első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása , illetve annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. A békítést egyébként a bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson.
Az első tárgyaláson a házastársak személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha
1. a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll,
2. ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
3. a megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik (pl. kórházi ápolásra szorul vagy fertőző beteg) .
IV. A bontóper megszüntetésének esetei
A felperes személyes megjelenése - amennyiben idézése szabályszerű volt - az első tárgyaláson kötelező is, mert ellenkező esetben a bíróság a pert megszünteti . A folytatólagos tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság szintén megszünteti a pert (a mulasztás igazolására csak a tárgyalást követő 15 napon belül van lehetőség) .
Ha az első tárgyaláson a házastársak békítése sikerrel járt, a bíróság a pert megszünteti; ilyenkor perköltség megfizetésére nem kötelezi a feleket .
Eljárásjogi szempontból lényeges lehet annak megemlítése, hogy a felperes a keresetétől az eljárás bármely szakában - az alperes hozzájárulása nélkül is - elállhat . Ha a per jogerős befejezése előtt - a tárgyalások során vagy az ítéletet követő fellebbezési határidő lejártát megelőzően - valamelyik fél meghal, a bíróság az eljárást megszünteti, és az esetleg már meghozott ítéletet hatályon kívül helyezi .
V. A házasság felbontása az első tárgyaláson
Ha a békítés sikertelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, és egyúttal felhívja a felek figyelmét arra, hogy amennyiben az eljárás folytatását kívánják, úgy a tárgyalást követő három hónapon belül írásban kell kérniük azt (ellenkező esetben ugyanis a per megszűnik).
A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be .
A házasság az első tárgyaláson is felbontható azonban, ha a békítés nem vezetett eredményre, és
1. a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy
2. a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy
3. a házasságból közös kiskorú gyermek nem született .
VI. A házassági bontóper költsége
A házassági bontóper indítás illetéke 12 000 forint, melyet a felperes fizet meg, ugyanakkor a benyújtott keresetlevélre a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes . Amennyiben a házasság felbontását a házastársak közösen kérik, úgy az eljárási illetéket is közösen fizetik meg.
Speciális szabály, hogy a házasság felbontására irányuló kereset esetén nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni .
VII. A házasságot felbontó bírósági határozat
A házasság felbontásáról a bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz. A házasság felbontása esetén a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és eltartása felől - szükség esetén - az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is rendelkeznie kell .
A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg .
"Az ítélet jogerőre emelkedésének napja" alatt az alábbiakat kell érteni:
1. Az elsőfokú bíróság - fellebbezéssel meg nem támadott - ítélete a fellebbezési határidő utolsó napjától számított 15. nap elteltével emelkedik jogerőre .
2. Ha a felek a fellebbezési jogukról az ítélet kihirdetése után együttesen lemondanak, az ítélet a kölcsönös lemondás bejelentését követő napon válik jogerőssé .
Amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést nyújtanak be, és így a másodfokú bíróság dönt , a házasság megszűnésének napja a másodfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napja.
VIII. A jogorvoslatra és a perköltség viselésére vonatkozó szabályok
Az ítélet megfellebbezésével kapcsolatos speciális szabály, hogy a házassági bontóperben hozott elutasító határozatot az alperes (tehát aki ellen a pert megindították) akkor is megfellebbezheti, ha történetesen az elsőfokú eljárás során még ellenezte a házasság felbontását . A házassági bontóperben hozott ítélet elleni fellebbezés illetéke 8000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket .
A bíróság a házassági bontóperben a perköltség (ügyvédi munkadíj, szakértői díj, stb.) viseléséről - az általános szabályoktól eltérően - a pernyertességtől/pervesztességtől függetlenül, az összes körülmények mérlegelése alapján határoz . Dönthet úgy, hogy mellőzheti a perköltségben való marasztalást, kötelezheti a feleket, hogy a perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viseljék, de akár kizárólag csak az egyik felet is marasztalhatja a teljes perköltség megfizetésére.
IX. Milyen jogok lépnek életbe a házasság megszűnésével?
Ha a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik, a házasság megszűnik, és ezzel beállnak a megszűnés joghatásai.
Ilyen joghatások lehetnek például:
1. a házasságkötési képesség visszanyerése (vagyis annak a jognak a megszerzése, hogy a fél újabb házasságot kössön),
2. a férje nevét viselő feleség - ha a névviseléstől nem tiltják el - szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni ,
3. a házastársi vagyonközösség megszűnése,
4. a házasságon alapuló apai vélelem megszűnése (ha már a vélelmezett fogamzási idő vagy annak egy része sem esett a házasság idejére),
5. megnyílik a házastársi eltartásra való igény ,
megszűnik az öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog.
Miután a bíróság házasság felbontásra vonatkozó jogerős ítélete mindenkivel szemben hatályos, így azt a bíróság közli az illetékes anyakönyvvezetővel . A házasság felbontását kimondó ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezés során szükségesek (a felek neve, a házasságkötés helye, ideje, az anyakönyvi bejegyzés száma).
A jogerős bontó ítéletnek a házasság felbontását kimondó rendelkezése ellen sem perújítást, sem pedig felülvizsgálatot nem lehet kérni (a házasság felbontásán kívüli egyéb rendelkezésekre ez a tilalom nem vonatkozik) .
1952. évi III. törvény;1952. évi IV. törvény;1990. évi XCIII. törvény; 2005. augusztus 25.
Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/csalad/hazassag/ felbont/bontoper