Kiesés az öröklésből

Ha az öröklés minden feltétele adott is, az örökös csak akkor örökölhet, ha az öröklésből nem esett ki.
A törvény által szabályozott kiesési okok a következők:

1. Az öröklés első és legfontosabb feltétele, hogy az örökös az örökhagyót túlélje, ezért kiesik az öröklésből az, aki az örökhagyó előtt meghal .

2. Szerzőképesség hiánya,

3. érdemtelenség,

4. lemondás az öröklésről,

5. kizárás az öröklésből,

6. kitagadás sz öröklésből és az

7.örökség visszautasítása.

Szerzőképesség

Az örökléshez sem elegendő az örökös jogképessége, a konkrét esetben szerzőképességgel is kell rendelkeznie. A szerzőképesség hiánya elvileg fennállhat valamely hagyatéki vagyontárgyra nézve vagy az örökös személyében rejlő okból. A Ptk. szerint mint törvényes örökös nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha közöttük házassági életközösség az öröklés megnyílásakor nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. A túlélő házastárs a javára szóló végintézkedés alapján sem örökölhet, ha a halál időpontjában nem élt életközösségben az örökhagyóval, kivéve ha bizonyítja, hogy az életközösség megszakadása előtt tett végrendeletet az örökhagyó kifejezetten azért nem vonta vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. A házastárs kiesésére mindkét esetben csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, tehertől mentesülne .

Érdemtelenség

Érdemtelen az öröklésre és ezért kiesik az öröklésből az, aki:

1. az örökhagyó életére tört;

2. szándékos eljárással az örökhagyó végakaratának szabad kinyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte (az örökhagyó "végakarata ellen tört");

3. a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Ha az örökhagyó bármelyik okot megbocsátotta, az érdemtelenség nem vehető figyelembe. Ugyanez a helyzet, ha az örökös az ellene irányuló cselekményt - c.) pont - megbocsátotta. Az érdemtelenségre szintén csak az hivatkozhat, aki ezáltal maga örökölne, vagy tehertől mentesülne . Törvényünk az utólagos érdemtelenséget nem ismeri, az egyszer megszerzett örökséget tehát később ilyen okból nem lehet elveszteni.

Lemondás az öröklésről

Örökössé válni, örökölni nem kötelező, arról még az örökhagyó életében le lehet mondani. A lemondás az öröklésről az örökhagyó és a leendő törvényes örökös közötti írásbeli szerződés. Le lehet mondani a teljes örökségről, annak meghatározott részéről vagy külön csak a kötelesrészről. Az öröklésről való lemondás kiterjed a kötelesrészre is, kivéve ha a felek ellenkezőleg állapodnak meg. Nem hat ki viszont a lemondás a lemondó leszármazóira (sőt gyakran ezek javára mondanak le), csak akkor, ha a megállapodás kifejezetten így szól, vagy ha a lemondás legalább a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt (a lemondó "életében megkapja" az örökrészét). Egy meghatározott személy javára szóló lemondás feltétele, hogy ez az örökhagyó után örököljön. Egyik leszármazó lemondása kétség esetén a többi leszármazó javára szól. A lemondás kiterjed a későbbi vagyonnövekményre is, kivéve ha ez olyan rendkívüli mértékű (pl. egy nagy nyeremény), aminek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg .

Kizárás az öröklésből

A végintézkedési szabadság részeként az örökhagyó a törvényes örökösét (vagy aki azzá válhat) kizárhatja az öröklésből. A törvényes öröklésből való kizárás lehet maga a végintézkedés vagy egy végintézkedés része. A kizárás történhet hallgatólagosan is, más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, a kizárást indokolni sem kell, a kötelesrészre jogosult örököst azonban csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből lehet kizárni (a kötelesrésztől a jogosultat csak kitagadással lehet megfosztani) .

Kitagadás az öröklésből

Kiesik az öröklésből az, akit végintézkedésében az örökhagyó kitagadott. Érvényes kitagadás esetén kötelesrész sem jár. A kitagadás viszont csak akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli, és az ok a valóságban is fennáll. A kitagadási okokat a törvény taxatíve felsorolja.
Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult:

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt (bűntettet vagy akár csak súlyos vétséget) követett el;

3. az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt stb.);

5. erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);

6. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték (bárki ellen irányuló, bármilyen bűncselekmény miatt);

7. az eddig felsorolt okokon kívül az örökhagyó a házastársát kitagadhatja házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is (a közfelfogás alapján ilyen ok lehet a bajba került házastárs támogatásának elmulasztása, a nemi hűség durva megsértése stb.).

A kitagadás okát az örökhagyó megbocsáthatja. A végintézkedés előtti megbocsátás ellenére tett kitagadó nyilatkozat érvénytelen, de mint kizárás megáll, így az örökösnek kötelesrész jár. A végintézkedés és benne a kitagadás utáni megbocsátással a kitagadás hatályát veszti, és az örökös az általános szabályok szerint örökölhet .

Örökség visszautasítása

Kiesik az öröklésből, aki az örökségét visszautasította. Az örökséget az öröklés megnyílta (az örökhagyó halála) után lehet visszautasítani, mégpedig bármilyen feltételhez vagy időponthoz kötés vagy más megszorítás nélkül. Az örökséget főszabály szerint csak teljes egészében lehet visszautasítani, a részleges, a feltételhez vagy időhöz kötött avagy a megszorítással tett visszautasítás érvénytelen. A törvény azonban kivételesen megengedi, hogy a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó örökös külön visszautasítsa a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését (de ezekét így együtt!). A visszautasítás jogáról a közjegyzőnél tett bejelentéssel, ráutaló magatartással (pl. az örökség birtokbavételével) vagy akár hallgatólagosan is (pl. közjegyzői felhívásra nem nyilatkozik a visszautasításról) le lehet mondani, ezt követően az örökség többé nem utasítható vissza .
Az örökséget nem kötelező elfogadni, arról le lehet mondani és az örökség megnyílta után azt vissza lehet utasítani.
Az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy valamely törvényes örökösét kizárja vagy kitagadja az örökségből.

1959. évi IV. törvény; 2006. január 6.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/vagyon/orokles/oroklkies

Vissza