A végrendelet fajtái

A végrendeletek tipikus formája az írásbeli végrendelet, amely lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A közvégrendeletet közokiratba kell foglalni. Korlátozottan cselekvőképes személyek csak ebben a formában végrendelkezhetnek, könnyebbség viszont, hogy sem a gyámhatóság, sem a törvényes képviselő hozzájárulására vagy jóváhagyására nincs szükség.

A magánvégrendeletnek három fajtája ismeretes:

1. holográf végrendelet, az örökhagyó ezt saját kezűleg írja és ő is írja alá, valamint ő írja a keltezést is, továbbá
2. allográf végrendelet, amit más ír le, de az örökhagyó azt két tanú előtt aláírja, vagy aláírását rajta sajátjaként ismeri el, illetve
3. a közjegyzőnél letett magánvégrendelet.

A végrendelet másik fajtája a szóbeli végrendelet, amely csupán kivételes lehetőség, csak a törvényben meghatározott rendkívüli körülmények között érvényes, hatálya pedig időben korlátozott.
A számos tartalmi követelmény azért fontos, mert a végrendelet pontos értelmezésére és az örökhagyó akaratának érvényesítésére annak halála után kerül sor, amikor már a végrendeletét saját maga értelmezni nem tudja.

Közvégrendelet

Közvégrendelet közjegyző vagy bíróság előtt tehető. A bíróságok közül bármelyik helyi bíróságot fel lehet keresni ilyen kéréssel. A közjegyzőnél tett közvégrendelet az akarat közjegyzői közokiratba foglalásával történik, amely szintén bármelyik közjegyző előtt megtehető. Kivételt képez a helyszíni végrendelet-felvétel, amelyre csak az illetékes közjegyző mehet ki.
Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás - tehát a végrendeletnek az a része -, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, illetve hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól .

Írásbeli magánvégrendelet

A vak, az írástudatlan és aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet még akkor sem, ha ez az állapota csupán időleges, de a végrendelet megtételekor még tart . Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. A végrendeletet közönséges írással kell készíteni, amely alatt az adott nyelv szerint elfogadott sablon értendő. Az okiratból ki kell tűnnie a keltezés helyének és idejének, illetve a végrendeleti minőségnek.

További érvényességi kellék, hogy a végrendelkező a végrendeletet

1. elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
2. két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismerje el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
3. aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezze.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és a végrendelkező aláírásával, illetve - ha a végrendelet érvényességéhez tanúkra volt szükség, akkor - mindkét tanú aláírásával. Nem érinti a végrendelet érvényességét, ha a tanú nem ismeri a végrendelet tartalmát, vagy nem tudja, hogy végrendelet tételénél működött közre.

Nem alkalmas azonban tanúnak az a személy, aki

1. a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
2. kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; vagy
3. írástudatlan.

A közreműködő tanú és más közreműködő személy - illetve hozzátartozója - részére csak akkor lehet érvényesen juttatásról rendelkezni, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta, vagy, ha a végrendelkezésnél a javadalmazott tanúkon kívül további két tanú működött közre .

Ha a közvégrendelet vagy az írásbeli magánvégrendelet elveszik, vagy egyéb, a végrendelkező akaratán kívülálló okból megsemmisül, illetve egyébként nem található meg, hatálya nem szűnik meg. Ha a végrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig a hivatalos szervek azt vélelmezik, hogy az örökhagyó azt szándékosan megsemmisítette .

A végrendelet letétbe helyezése közjegyzőnél

Az eljárás akként zajlik, hogy a végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezi a közjegyzőnél és egyúttal kijelenti előtte, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről jegyzőkönyv készül, és azt az átvett végrendelettel együtt őrzik. A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi. Bármikor kérheti a letevő - vagy az erre a célra adott meghatalmazással ellátott meghatalmazott -, hogy a közjegyző a végrendeletet adja vissza .

Szóbeli végrendelet

Szóban az végrendelkezhet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Az érvényességhez két tanúra van szükség, akik előtt a végrendelkező az általuk értett nyelven szóban, teljes terjedelemben előadja a nyilatkozatát. Nélkülözhetetlen feltétel továbbá, hogy mondandóból az is kitűnjék, hogy a szóbeli nyilatkozat végrendeletnek tekintendő. Ennél a végrendelettípusnál is érvénytelenségi ok lehet a tanúk és hozzátartozóik részére tett juttatás. A végrendelet tanúinak meg kell jegyezniük a végrendelet tartalmát, így írni tudásuk nem érvényességi kellék. Ha a végrendelet szóbeli végrendeletnek minősül, akkor nem vehetők figyelembe az örökhagyó által készített írásbeli feljegyzések .

1959. évi IV. törvény;1991. évi XLI. törvény; 2006. január 6.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/vagyon/orokles/vegrendfajt

Vissza